Internet, mint tömegkommunikációs eszköz szociológiai elemzés
Sheremet Aleksandr Nyikolajevics.
Internet, mint tömegkommunikációs eszköz: A szociológiai elemzése
Ural gusudarstvenny Egyetemen. AM Gorkij
Speciális 22.00.06 - kultúrszociológiájában, lelki élet
Tézis a mértéke jelölt szociológiai tudományok
Supervisor - Doctor of Philosophy, professzor VF Oleshko
Tézis végzett a Department of the periodikái az Ural Állami Egyetemen. AM Gorkij
Hivatalos bírálók.
Doctor of Social Sciences, professzor NI Shatalov
Ph.D., egyetemi docens, SD Balmaeva
A vezető szervezet. Cseljabinszk State University
I. fejezet módszertani alapjait a szociológiai elemzés a modern tömegkommunikációs tevékenység
1.1. Elméleti és módszertani megközelítések a tanulmány a tömegkommunikáció
1.2. A jelenséget a tömegkommunikáció: történelmi és funkcionális szempontok
1.3. Tömegkommunikációs párbeszéd az interneten: Módszertan megközelítés
következtetés
Irodalom
alkalmazások
A jelentősége A kutatási téma. A gyors fejlődése az információs és kommunikációs technológiák végén XX - elején XXI század a valóság a kialakuló információs társadalom Magyarországon sürgősen új módon bevonni műsorszórás szociokulturális tapasztalatokat, és szembenézni a tudósok és a tudományos közösség feladata a megfelelő magyarázatot a folyamatok, azok lehetséges prognosztika. Factor globalizáció, az intenzitást, hogy a tömeges kommunikáció megváltoztatta a kommunikációs viselkedés a közönség, amely végül aktualizálja a problémát a szubjektivitás a modern társadalomban.
Az új high-tech formák tömegkommunikáció, az internet, különösen a (kommunikatív világméretű számítógépes hálózat, amely csatlakozik a felhasználók milliói a világ minden tájáról, a továbbiakban - az internet) van szükség a megfelelő leírás és magyarázat - mind a kérelmet, és elméleti szinten. Az empirikus vizsgálatok az internet (a) - véleménye szerint filológusok a modern orosz nyelv, helyénvaló csökken ez a kifejezés - mint társadalmi-kulturális, műszaki és technológiai jelenség, egy új formája a tömegkommunikáció az alapja az elméleti általánosítások, magasabb rendű. Ezek az általánosítások lehet és kell, hogy legyen egy jelentős és fontos része az általános szociológiai elmélete tömegkommunikáció. Másrészt, az elemzés az internet alkalmazás szinten határozza meg az optimális módja annak gyakorlati fejlesztése és üzemeltetése a társadalom javára.
Eddig az a kérdés, az internet említett számának tömegkommunikációs eszköz a tudományos közösség is vitatható. Egy dolog világos, hogy minden esetben egy ilyen bonyolult és alapvető kommunikációs formája, mint az internet, megtalálja a helyét a rendszerben az egyes tudományágak, feltárása a kommunikációs térben. Ez az internet ma, egyrészt, legdinamikusabb, másrészt - a legkevésbé érthető formában tömegkommunikációs.
Így, az utalás a tárgya a javasolt tanulmány okozza:
- Először is, a sajátos történelmi időszakban a fejlődés az információs társadalom;
- másodszor, az elégtelen mértékű leírást és magyarázatot a jelenség az internet mint tömegkommunikációs eszköz az elméleti és gyakorlati szinten egyaránt;
- Harmadszor, jelentős befolyása az internet fejlesztéséről szóló tömegkommunikációs rendszerek konkrét társadalmak társadalom egészének, valamint a hatékony irányítás megjelölt befolyása az állam, a társadalom és az egyén számára.
A cél a vizsgálat a modern információs kultúra a magyar társadalomban.
Kutatás tárgya - az állam és a trendek az információs kultúra hatása alatt az interneten.
A cél a dolgozat célja, hogy meghatározza a mértékét és természetét a hatását az internet mint tömegkommunikációs eszköz a kialakulását egy új információs kultúrát Magyarországon.
Elméleti és módszertani alapja a dolgozat áll Alapparadigmái, ötletek és koncepciók a klasszikus szociológia és a filozófia, a művek a modern hazai szociológusok, filozófusok, politológusok, pszichológusok, fordítani a problémát a tömegkommunikáció.
A módszertani alapját képezte értekezés elveivel szociológiai elemzés, valamint a szisztémás, összehasonlító történeti és kulturális megközelítéseket. Szisztematikus megközelítés lehetővé tette, hogy felfedje a integritását a jelenség a tömegkommunikáció, azonosítani közötti kapcsolat szerkezeti elemei, hogy az információt a kultúra a kultúra része a társadalomnak. Ezen túlmenően, az alapelvek a rendszer alkalmazott megközelítés az elemzés a sajátosságait az internet mint tömegkommunikációs eszköz. Segítségével összehasonlító történeti megközelítés azonosított változásokat az információs kultúra a magyar és a nemzetközi közösség, a tendenciákat a fejlődését. Módszertani elvei kulturális megközelítés feltárta a mechanizmusok információs kultúra az átalakulás. A tanulmány szociológiai általános szociológiai módszertan és elemzési módszerek empirikus adatok, különösen, csoportosítása és empirikus tipológia.
Így az alapvető módszertani keretében kutatás átfogó megközelítés.
Az újdonság a munka a következő.
1. az egyik első próbálkozás, hogy értékelje a hatását az internet, mint tömegkommunikációs eszköz az információs kultúra a magyar társadalomban. Az eredmények azt mutatják, hogy a kialakult szubkultúra kortárs magyar internetes közösség az alapja a kialakulását egy új információs társadalom kultúrája, és magában foglalja a megfelelő normák és értékek, konkrétan a szólásszabadság és a vélemények sokszínűségének, a rendelkezésre álló fenntartható saját véleménye, kialakítva a kapott információk alapján a különböző forrásokból , nagy sebességű tömegkommunikáció, nagy szelektivitás, valamint a résztvevők a tömeg-kommunikációs folyamat, a párbeszéd képezi a tömeges munikatsii, a racionalitás, a függetlenség és az optimizmus.
3. Bizonyítást nyer, hogy a mértéke befolyásolja az internet mint tömegkommunikációs eszköz, mint a hagyományos - a sajtó, a rádió és a televízió, annak ellenére, hogy viszonylag kis mérete a potenciális közönség.
6. Ezt bizonyítja, hogy az internet mint tömegkommunikációs médium nem szorít ki más formái az utóbbi, hanem csak közvetve érinti a módosítás a média teret.
Elméleti és gyakorlati jelentősége a tanulmány, hogy a megállapításokat, és az eredményeket fel lehet használni:
-további elméleti fejlődése az információs kultúra fogalmát (Internet kultúra) és a felbontás módszertani problémái a vizsgálat;
-A szociológia a tömegkommunikáció, ahol az internet lehet tanulmányozni, mint egy új formája a tömegkommunikáció az elméleti szinten;
-rendszerezése fogalmi berendezés a szociológiai elemzése a tömeges kommunikáció és különösen az internet;
-javasolt elméleti és gyakorlati eredmények betekintést adhat a pontos tömeg-kommunikációs kapcsolatokat a magyar társadalomban, hozzájárul, hogy feloldja az ellentmondásokat, amelyek adódik;
-A gyakorlati tevékenységek újságírók, politikusok, PR szakemberek, tanárok a szervezeten belül Magyarországon a média oktatási rendszer;
-A kutatás eredményei is köthet egy előadássorozatot a szociológia tömegkommunikáció, a szociológia a kultúra és internetes újságírás;
-A megállapítások használják a gyakorlati megvalósítása a projekt „Electronic City” keretében a szövetségi célprogram „E-Magyarország.”
Tézis megvitatták tárcaközi szemináriumon a kar az újságírás és a szociológia, a Cseljabinszk State University, együttes ülésén az osztály az alkalmazott szociológia és folyóiratok az Ural Állami Egyetemen. AM Gorkij.
Főbb rendelkezései az értekezés
A bevezetésben a téma aktualitását, elemezte a kidolgozottsága a témakiírásai, célokat fogalmaz meg, és célkitűzései által meghatározott objektumot, az objektum a tanulmány kimutatta, hogy a tudományos újdonság, elméleti és gyakorlati jelentősége.
Szemszögéből rendszer-aktivitás megközelítést, a lényege a tömegkommunikációs felfogott csak a módszerek, elméleti elemzés, míg a vizsgálat annak mellékhatásai, a tartalom és a forma is javasolja a használatát empirikus kutatási módszerek, az eredmények, amelyek hozzájárulnak az optimalizálás a működését a teljes rendszer a tömeges kommunikáció.
A „média” volt az egyik fő a leírást a tömegkommunikációs a szovjet időszakban tanulmányait. Ami a jelenlegi fejlettségi szintjének szociológia tömegkommunikáció, a használata a „média” nem egy baklövés. Egyszerűen, ő jellemzi tevékenységét tömegtájékoztatás részéről a jelenség, de nem a lényeg. Más szóval, a tömegkommunikáció úgy tűnik számunkra, mint tömegkommunikációs médiaszolgáltatást, ez a lényege a tömegkommunikációs mutatja a média.
A legfontosabb stratégiai erőforrás egy ilyen társadalomban az információ és a tudás.
1. Tömegtájékoztatás közé távolról információ átadása, a rendelkezésre álló maximális közönséget. Ez a rendelkezésre állás jöhet szóba:
- a fizikai értelemben, ha az információ eljut a szükséges infrastrukturális telítettség egész területén tartózkodási közönség;
- gazdasági értelemben - információ fogyasztás megfizethetőség, hogy a tömegek a lakosság.
4. Az információforrás a rendszer a tömegkommunikáció nem egy személy, hanem egy formális szervezet saját minőségi termékek és a szakmai követelményeknek a dolgozók számára.
5. Gyártási információs komplex rendszerekben technológia.
6. A közönség tömegkommunikációs jellemzők lehet meghatározni, mint a stabilitás, a rendszeresség kapcsolatok.
7. A kapcsolat információt a termék és a fogyasztó vannak kitéve a piac törvényei, ahol a terméket cserébe pénzt, és a fogyasztók figyelmét.
A jövőben a fenntartható emberi irányultság teremt az alapvető információkat, az a személy, csatolni kell a szakma, a tudomány, a művészet - ez egy későbbi szakaszában emberi belépés a társadalomba. Ez az információ eljut az egyes elsősorban speciális kommunikációs csatornákat. Összehasonlítva a szerkezeti információ, hanem alakítja tudását és érdekeit a sürgető.
Operatív információk az egyes aktualizálja az etikai, jogi, ideológiai és egyéb előírások a mai társadalomban. Előnyös értékesítési csatorna az ilyen információk - tömegkommunikáció. Ha megnézzük a dinamikáját ez a folyamat, ossza operatív információk (érintő strukturális és alapvető) jelentősen megnőtt a fejében a tömeges emberi társadalom. Az arány ezen rétegek az információs társadalomban teszi a vágás két lehetséges kimenet.
Az elméleti elemzés engedélyezve nagymértékben meghatározzák a pozíciót, ahonnan meg lehet a tanulmány az információs kultúra a kijelölt kérdéseket. Először is, a legmegfelelőbb az elemzés a tömegkommunikáció úgy tűnik, hogy a rendszer-aktivitás megközelítés. Másodszor, a működési tömeg információk sugárzását elsősorban a tömegkommunikációban. Harmadszor, tömegkommunikációs lehet elemezni és értékelni a megfelelő elméleti modellek: G. Gerbner, D. Lasswell és mások.
Elemzése után a történelmi jellemzői fejlődésének tömegkommunikáció és eszközök dolgozat jön a következő következtetést. Ha beszélünk a nyelv eredete, mint az elején az emberi történelem, kronológiai sorrendben, közkeletű három információs és kommunikációs forradalom, tapasztalt emberi társadalom:
- írásban találmány;
- termelése a nyomda Gutenberg;
- bevezetése az elektronikus média.
Szociológia tömegkommunikáció története során, kiderült, hogy a tanulmány fő kapcsolatok a kommunikációs folyamat: a kommunikátor, a tartalom a tömegmédia és a közönségét. Mind a linkeket a kommunikációs folyamat megfelelnek az adott módszerek és technikák. Amellett, hogy a besorolás kutatások alapján egységek a kommunikációs folyamat, általában elszigetelt kutatás formájában tömegkommunikáció: rádió, televízió, sajtó, internet, stb
Összefoglalva, a funkció a tömegkommunikációs formulázható a következőképpen:
- információkat;
- vélemény kialakítása;
- konatív (viselkedési);
- kikapcsolódás;
- kommunikáció;
Bekezdés 1.3. - „Mass kommunikációs párbeszéd az interneten: módszertan és szemlélet a szociológiai elemzés” - a szerző dolgozat értékeli alkalmazásának lehetősége az Internet módszertan tipikus tanulmány a tömegkommunikáció általában elméletileg igazolja a legitimitását utalva a számos internetes médiában.
-a rendszerbe kerülő elektronikus kommunikáció révén számítógép használata és a távközlési technológiák;
Figyelembe véve a jogi vonatkozásait működését az internet mint tömegkommunikációs eszköz, a szerző a dolgozat arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi magyar jog tömegtájékoztatási (kommunikáció) nem ellentétes a jóváírás az internet között a tömegtájékoztatást, bár messze nem tökéletes a szabályozástól kapcsolatok terén a tömegkommunikációs különösen az interneten.